Aki fotósnak készül annak illik megtalálnia a fókuszt. Ezzel tisztában is vagyok, viszont amíg a fényképezőgép akár a másodperc tört része alatt automatikusan megtalálja az élességet (főleg ha értek is hozzá), addig a mindennapokban már nem olyan könnyű megtalálni a legélesebb pontot. Főleg ha az ember vállalkozást indít és főleg-főleg ha olyan vadnyugati, különösebb érdekképviselet nélküli szakmában, mint a fényképészet.

Az elmúlt több mint két hét ezzel telt: megtalálni a fókuszt a sok teendő között. Egyrészt már voltak előzetesen vállalt munkáim, amik elvitték az időm nagy részét, másrészt minden nap azon gondolkodtam, hogy mi legyen az első lépés a növekedés felé. Ilyen témaköröket találtam: ügyfélszerzés elindítása, portfólióm kicsiszolása, web/facebook oldalam rendbetétele, cuccok beszerzése-cuccok eladása, könyvelővel egyeztetni, profi ügyféltájékoztatók készítése, papír alapú marketing anyagok tervezése/előállítása, <<könyvelőt most már tényleg hívni kellene>> nyomdák tesztelése, online kurzusok hallgatása és minden szakmai anyagot falni, amivel tovább fejlődhetek, korábbi ügyfeleim megkeresésének kidolgozása, <<basszus a könyvelő!!!>>. Kimondható, hogy egy nagyon intenzív gondolatvilágban és folyamatos pörgésben telt el ez az időszak, összesen 1 napot sikerült csak pihenéssel tölteni. Ami jó, hogy a bevállalt munkáimmal készen lettem és per pillanat ez a lényeg.

Rájöttem, hogy nem megy minden egyszerre és persze a multik világában mindenki megtanulja, hogy mi az a priorizálás, jobb helyeken azt is, hogy miként kell agilisan tervezni, de ez most egy kicsit más. Nekem nem nagyon van lehetőségem meetingeket szervezni a meetingekről (mindig rá is jövök, hogy már nincs kivel), szemben ott ahol több ezren dolgoznak és a sok fogaskerék meg porszem között könnyebben örlődik az idő. Egyszerűen nem volt időm leülni még mindent átgondolni, mert minden bejövő ingerre lépnem kellett, hogy legyenek megbízásaim. Tudom persze, hogy ez hosszú távon nem fog így működni. A jövő évnek tele kell lennie megbízásokkal és ehhez elég sokat kell tenni már most, a vállalkozásom rengeteg területén kell nyomni a gázt. Időm viszont nem lett több, így mégis át kell gondolnom, hogy miként tudok lépésről-lépésre építkezni.

Emellett azon is gondolkodom, hogy mi lehet az a plusz amivel több lehetek a piaci átlagnál. Vannak erre is ötleteim és érlelődik ezzel kapcsolatban egy kommunikáció is, de ez is idő, idő meg egy kis idő.

Eddig volt két esküvői és egy rendezvény és egy üzleti portré fotózásom, ezekből három nem volt előre betervezve, az előző hetekben kristályosodtak ki. Lettek megbízásaim szeptemberre is, gyakorlatilag szinte az összes hétvége már betelt. Ezek pedig mind mostanában jöttek telefonhívás formájában, Facebook-on keresztül, ismeretség által. Jelentkeztem egy őszi óvodai fotózásra és kaptam megbízást egy családi bölcsi fotózására is. Már jövő évre is van érdeklődőm. Kezdek hinni abban, hogy ha elhatározza az ember magát és kijelöl egy irányt akkor a karma is segíti. Na de fentebb jól elidőztem azon, hogy mi ez az irány…amit elvileg meghatároztam, de a valóságban még messze vagyok ettől.

Önfejlesztés kapcsán pedig jelentkeztem Schram Andráshoz egy mentorálásra, de nem kaptam választ. Talán majd egyszer bejutok hozzá. Szerintem ő a legjobb esküvői- és portréfotós. Egy következő bejegyzésben majd részletesebben is megemlékezek a példaképeimről. Addig is érdemes őt nézegetni: https://www.andrasschram.com. Emellett néztem külföldi fotósok videóit több témában, és Ihász Ingrid fotós marketing előadásait, videóit. Kicsit már telítődtem is a sok infótól és ahogy Lao-ce mondta egykoron: minél többet tudsz, annál kevesebbet értesz.

Összefoglalva akkor a nagy kérdés: élesebb lett-e a kép a második hét végére, megtaláltam a fókuszt? Á dehogy! Feleségem azt mondja, két hét alatt még nem is lehet ennél többet várni, csak csináljam a dolgom 🙂

Hát így megy ez…

 

Related Posts